[Evangelium] 2005-01-08

[evangelium at communio.hu]

   2005. január 8. - Szombat

   Jézus egy alkalommal tanítványaival Júdea földjére ment. Ott  tartózkodott
   velük, és keresztelt. János is  keresztelt Enonban, Szálim közelében:  ott
   ugyanis sok víz volt. Az emberek odamentek, és megkeresztelkedtek.  Mindez
   János  bebörtönzése  előtt  történt.   Vita  támadt  ekkor  a   tisztulási
   szertartásról János  tanítványai  és  egy  zsidó  között,  ezért  Jánoshoz
   mentek. "Mester - mondták neki - aki nálad volt a Jordánon túl, és  akiről
   tanúságot tettél, most szintén keresztel, és mindenki hozzá tódul."
   János így  válaszolt: "Az  ember  semmit sem  vallhat magáénak,  hacsak  a
   mennyből nem kapta.  Ti magatok  vagytok tanúim, hogy  megmondtam: Én  nem
   vagyok a Messiás,  hanem csak  az ő előfutára.  Akié a  menyasszony, az  a
   vőlegény; a vőlegény barátja  csak ott áll  a vőlegény mellett,  hallgatja
   szavát, és szívből  örül neki.  Ezzel most az  én örömöm  is teljes.  Neki
   növekednie kell, nekem pedig kisebbednem."
   Jn 3,22 - 30

   Imádság:

   Irgalmas Szűzanyánk, királynőnk, üdvöz légy,
   áldunk téged élet, édesség, reménység.
   Kik Éva bűnéért száműzésben élünk,
   e siralomvölgyből könnyek között kérünk.
   Légy kegyes szószólónk, fordítsd felénk szemed
   s mutasd meg majd nékünk áldott Egyszülötted,
   ó irgalmas, édes, kegyes Szűz Mária!