[Evangelium] 2004-12-01

[evangelium at communio.hu]

   2004. december 1. - Szerda, Advent 1. hete

   Abban az időben Jézus a  Galileai-tengerhez érkezett. Fölment egy  hegyre,
   és leült.  Nagy sokaság  jött hozzá.  Hoztak magukkal  sántákat,  bénákat,
   vakokat,  némákat  meg  sok  más   beteget,  és  lába  elé  tették   őket.
   Valamennyiüket meggyógyította. Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek,
   a bénák meggyógyulnak,  a sánták  járnak és  a vakok  látnak, elámult,  és
   magasztalta Izrael Istenét.  Jézus akkor összehívta  tanítványait, és  így
   szólt hozzájuk: "Sajnálom a  népet. Már harmadnapja kitartanak  mellettem,
   és nincs  mit  enniük. Nem  akarom  étlen  hazaküldeni őket,  hogy  ki  ne
   dőljenek az úton."  A tanítványok erre  megjegyezték: "De honnan  szerzünk
   itt a  pusztában annyi  kenyeret, hogy  ekkora tömeget  ellássunk?"  Jézus
   megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?"  "Hét, és néhány apró halunk"  -
   felelték. Erre  meghagyta a  népnek, hogy  telepedjék le  a földre.  Aztán
   fogta a  hét kenyeret  és  a halakat,  hálát  adott, megtörte  és  odaadta
   tanítványainak, a tanítványok pedig a  népnek. Miután mindnyájan ettek  és
   jóllaktak, hét kosár kenyérmaradékot szedtek össze.
   Mt 15,29-37

   Imádság:

   Követünk Téged, Úr Jézus,
   és hogy követhessünk, ragadj meg bennünket,
   mert tenélküled senki sem képes felemelkedni.
   Hiszen te vagy az út, az igazság, az élet, a képesség, a hit, a jutalom.
   Végy fel bennünket, mint út, erősíts, mint igazság, éltess, mint élet!
   (Szent Ambrus)