[Evangelium] 2004-11-29

[evangelium at communio.hu]

   2004. november 29. - Hétfő, Advent 1. hete

   Abban az  időben, amikor  Jézus bement  Kafarnaumba, egy  pogány  százados
   járult eléje,  és  így szólt:  "Uram,  szolgám bénán  fekszik  otthon,  és
   szörnyen kínlódik." Jézus így felelt: "Megyek és meggyógyítom." A százados
   ezt válaszolta: "Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem  csak
   egy szóval mondd,  és meggyógyul  az én szolgám.  Jómagam, bár  alárendelt
   ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: "Menj!" -
   elmegy; a másiknak: "Jöjj ide!" -  akkor hozzám jön; és szolgámnak:  "Tedd
   ezt!" - és megteszi."
   Amikor Jézus  ezt  hallotta,  elcsodálkozott,  és  így  szólt  kísérőihez:
   "Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért
   azt mondom  nektek:  Sokan jönnek  majd  napkeletről és  napnyugatról,  és
   asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában."
   Mt 8,5-11

   Imádság:

   Előttem az élet - minden titkával és útvesztőjével. Vidáman indulok,
   fiatalos lelkesedéssel.
   Krisztusom! Segíts megtalálni a helyes utat, s légy ezen az úton mindvégig
   útitársam, kalauzom, barátom!
   Példákkal lelkesíts, szavaiddal igazíts, isteni mindenhatóságoddal
   erősíts!
   Ragyogja be életutamat a te sugárzó melegséged és megszentelő
   világosságod!
   Légy velem, vezess, hogy soha el ne tévedjek, el ne essem, hanem
   szívvel-lélekkel csak neked szolgáljak!