[Evangelium] 2004-07-24

[evangelium at communio.hu]

   2004. július 24. - Árpád-házi Szent Kinga szűz

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Ne félj, te kisded  nyáj,
   hisz Atyátok  úgy látta  jónak,  hogy nektek  adja országát.  Adjátok  el,
   amitek  van,   adjátok  oda   a  rászorulóknak.   Készítsetek   magatoknak
   kimeríthetetlen erszényt, elfogyhatatlan kincset a mennyben, ahol nem  fér
   hozzá tolvaj, és nem rágja szét a  moly. Ahol a kincsetek, ott a  szívetek
   is."
   Lk 12,32-34

   ________________________________

   2004. július 24. - Szombat, Évközi 16. hét

   Jézus egy  alkalommal ezt  a  példabeszédet mondta  a népnek:  "A  mennyek
   országa hasonlít ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a földjébe. Amikor
   szolgái aludtak, jött az ellensége, és  konkolyt szórt a búza közé,  aztán
   elment. A vetés szárba szökött és kalászt hányt, de a konkoly is felütötte
   a fejét. A  szolgák elmentek  a gazdához  és megkérdezték:  Uram, ugye  jó
   magot vetettél  földedbe?  Honnét  került  hát  bele  a  konkoly?  Az  így
   válaszolt: Ellenséges ember műve. A szolgák tovább kérdezték: Akarod, hogy
   elmenjünk és kigyomláljuk? Nem - válaszolta -, nehogy a konkolyt gyomlálva
   vele együtt a búzát is kitépjétek!  Hagyjatok, hadd nőjön mind a kettő  az
   aratásig! Aratáskor majd szólok az  aratóknak: Előbb a konkolyt  szedjétek
   össze,  kössétek  kévébe  és  égessétek  el,  a  búzát  pedig   gyűjtsétek
   csűrömbe!"
   Mt 13,24-30