[Evangelium] 2004-07-22

[evangelium at communio.hu]

   2004. július 22. - Szent Mária Magdolna

   A hét első  napján, kora  reggel, amikor  még sötét  volt, Mária  Magdolna
   kiment a sírhoz. Észrevette,  hogy a követ  elmozdították a sírtól.  Mária
   ott állt a sír előtt és sírt. Amint így sírdogált, egyszer csak benézett a
   sírba. Látta, hogy ott, ahol Jézus  teste volt, két fehér ruhába  öltözött
   angyal ül,  az egyik  fejtől, a  másik lábtól.  Megszólították:  "Asszony,
   miért sírsz?"  "Mert  elvitték Uramat  -  felelte  -, s  nem  tudom,  hová
   tették." E szavakkal hátrafordult, s látta Jézust, amint ott állt, de  nem
   tudta róla,  hogy Jézus.  Jézus megkérdezte:  "Asszony, miért  sírsz?  Kit
   keresel?" Abban a hiszemben, hogy a kertész áll mögötte, így felelt  neki:
   "Uram, ha te vitted el, mondd meg, hova tetted, hogy elvihessem magammal."
   Jézus most  nevén  szólította: "Mária!"  Erre  megfordult, s  csak  ennyit
   mondott: "Rabboni", ami  annyit jelent,  mint "Mester".  Jézus ezt  mondta
   neki: "Engedj! Még nem mentem  föl Atyámhoz. Inkább menj el  testvéreimhez
   és vidd nekik hírül: Fölmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez  és
   a ti Istenetekhez." Mária Magdolna elment, és hírül adta a tanítványoknak:
   "Láttam az Urat." - És elmondta, amit az Úr üzent.
   Jn 20,1. 11-18

   ________________________________

   2004. július 22. - Csütörtök, Évközi 16. hét

   A tanítványai  egyszer odamentek  Jézushoz, és  megkérdezték tőle:  "Miért
   beszélsz nekik  példabeszédekben?" Ő  így válaszolt:  "Nektek  megadatott,
   hogy megértsétek a mennyek országának titkait  - felelte -, de nekik  nem.
   Akinek van, annak még adnak, hogy bőségesen legyen neki, de akinek  nincs,
   attól  még   azt   is   elveszik,  amije   van.   Azért   beszélek   nekik
   példabeszédekben, mert van ugyan szemük,  de nem látnak, van ugyan  fülük,
   de nem hallanak. Beteljesedett rajtuk Izajás próféta jövendölése, mely így
   szól: Hallván  hallotok, de  nem értetek,  nézvén néztek,  de nem  láttok.
   Megkérgesedett e népnek a  szíve. Nehezen hallanak  a fülükre, a  szemüket
   meg behunyták,  hogy  szemükkel  ne lássanak,  fülükkel  ne  halljanak,  s
   szívükkel ne értsenek, nehogy bűnbánatot tartsanak, és meggyógyítsam őket.
   A ti szemetek  boldog, mert  lát, s  a fületek  is az,  mert hall.  Bizony
   mondom nektek,  sok próféta  és  sok igaz  ember  kívánta látni,  amit  ti
   láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.
   Mt 13,10-17